Migrén? Gyakori fejfájás?
Olvasási idő: 5 perc
Sajnos nagyon sokan küzdenek manapság krónikus fejfájással, migrénnel. Ez is egy olyan tünetegyüttes, ami megkeserítheti az adott napot, akár hetet is – aki ezzel küzd, sajnos tudja, miről beszélek. Ebben a cikkben igyekszem megközelíteni a fejfájást több aspektusból is, így az olvasó talán rátalál a saját problémájának forrására és javítani tud az állapotán.
A krónikus fejfájás nagyon sokszor összefügg az életmóddal
A krónikus fejfájás nagyon sokszor összefügg az életmóddal, ennek pedig az egyik legtriviálisabb oka a folyadékfogyasztásban rejlik. Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy az emberek nem isznak eleget az egyéni igényeikhez képest, azonban ennek a fejfájáson kívül is súlyos következményei lehetnek. A szervezetünk körülbelül 70%-a víz, így talán el tudjuk képzelni, mennyire fontos a megfelelő folyadékfogyasztás a szervezet optimális működéséhez.
Nemcsak a testnedvek sűrűségét befolyásolja ugyanis, hogy mennyit iszunk, hanem az emésztés és felszívódás gyorsaságától az energiaháztartásig és az idegrendszer megfelelő működéséig mindenhez kell a megfelelő hidratáltsági fok.
Egy optimális testsúlyú, közepesen aktív ember esetében ez 4dl vizet, vagy egyéb, adalékmentes folyadékot jelent minden 10 testsúlykilogrammonként, így kiszámolhatjuk, hogy egy átlagos, 60 kilós nőnek körülbelül 2,4 liter vizet kell fogyasztania naponta, egy 80 kilós férfinek pedig körülbelül 3,6 literrel kell hidratálnia magát nap, mint nap.
Fejfájás konkrét ételektől is kialakulhat
A krónikus fejfájás azonban konkrét ételektől is kialakulhat. Általánosságban elfogadott, hogy a krónikus fejfájás összefügg az étrenddel, és hogy egyes étrend-összetevők migrénes rohamokat válthatnak ki. Hosszú listák léteznek a lehetséges étrendi kiváltó tényezőkről, de a vita ezekről továbbra is fennáll a területen. A csokoládé, a citrusfélék, a dió, a különböző fagylaltok, a paradicsom, a hagyma, a tejtermékek, az alkoholos italok, a kávé, a koffein (amiről később szó lesz még), a mononátrium-glutamát (MSG), a hisztamin, a tiramin, a fenil-etil-amin, a nitritek, az aszpartám, a szukralóz és a glutén szerepelnek a szakirodalomban.
Egyes élelmiszerek vagy összetevők esetében azonban nagyobb mennyiség lehet szükséges a fejfájás kiváltásához, amint azt az aszpartámmal vagy MSG-vel végzett vizsgálatok is bizonyítják. Ezen kívül azt is fontos megkülönböztetni, hogy egyes ételek fejfájást válthatnak ki, míg mások fejfájást okozhatnak az elvonáskor (például a koffein). Vannak olyan ételek vagy összetevők is, amelyek csak a betegek egyes alcsoportjaiban válthatnak ki fejfájást, mint például a cöliákiás betegeknél a gluténtartalmú élelmiszerek, vagy azoknál, akiknél specifikus immunológiai válaszreakciók mutathatóak ki az élelmiszerre, például az IgG antitestekre pozitívak.
Utóbbi esetben ételintolerancia áll fenn az adott élelmiszerre, tehát a páciens szervezete nem képes azt maradéktalanul lebontani. Dióhéjban ez annyit jelent, hogy az emésztetlen élelmiszerösszetevők alacsony fokú gyulladást váltanak ki a szervezetben, ami közvetetten fejfájáshoz és egyéb tünetekhez vezethet.
Ajánlott tehát kideríteni egyéni intoleranciáinkat FOODTEST 200+ ételintolerancia teszttel, hiszen, ha az étrendi kiváltó tényezőket pontosan azonosítani tudjuk, ezeknek a kiváltó okoknak az elkerülése, eliminálása következésképpen megelőzi a krónikus fejfájást az érintett egyénekben és ez az alapja az eliminációs diétás stratégiáknak is a fejfájás tekintetében.
A kiváltó étrendi elemek azonosítása személyre szabott megközelítést igényel, hiszen míg egyesek könnyen meg tudják mondani, melyik étel, vagy összetevő okozza náluk a problémát, könnyen összekapcsolják a tüneteiket a kiváltó okkal, addig másoknál ez sokkal bonyolultabb.
Kiemelten igaz ez akkor, ha valamilyen adalékanyaggal állunk szemben, hiszen nem gyakori jelenség az, hogy valaki meg tudja mondani, hogy a fejfájása jelentkezése előtt mikor fogyasztott utoljára például kóladiót, ezért is a legegyszerűbben bevethető fegyverünk az vérből történő IgG-teszt ebből a szempontból.
Ezen kívül sok esetben nagyobb időbeli eltérés van az élelmiszer elfogyasztása és a fejfájás kialakulása között, ami akár több nap is lehet, főleg, ha a fent említett IgG-mediált ételintoleranciáról van szó.
Folát és koffein?
Miután a folyadékfogyasztásunkat és az étrendünket rendbe tettük a fejfájásunk szempontjából, tehát megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztunk és elimináltuk a számunkra nem megfelelő élelmiszereket, beiktathatunk egy kis plusz folátpótlást is a megfelelő diétához. A folátról (vagy folsav, B9-vitamin) ugyanis már kimutatták, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű fogyasztása, akár az étrendben, akár kiegészítésképp jótékony hatással van a migrénre.
Fontos megjegyezni azonban ebben az esetben, hogy a folátot több formában is lehet kapni kiegészítésképp, de mindenképp a természetes (metil)folát formákat válasszuk! A folsav ugyanis természetben nem előforduló, mesterséges formula, amit a populáció több, mint fele genetikája miatt (MTHFR mutáció) nem tud hasznosítani! A folsav ilyenkor csak felgyülemlik a szervezetben, aminek hosszútávú hatásai még ma is vitatottak.
Véleményem szerint a koffein szintén külön említést igényel a témában. A koffein lebontása szervezetünkben egyéni, genetikailag meghatározott: vannak olyan emberek, akik sokkal gyorsabban és könnyebben bontják a koffeint és vannak, akik csak sokkal nehezebben. Ami biztos, hogy ha rendszeres koffeinhasználók vagyunk, a szervezet egy idő után hozzászokik az adott adaghoz és ugyanazon hatás eléréséhez több stimulánsra lesz szükségünk.
A koffein egyébként kétélű fegyver, hiszen, ha a vérnyomásunk ingadozása, vagy alacsony vérnyomás miatt fáj a fejünk, segítségünkre is lehet annak elmulasztásában, viszont, ha egyszer rászokunk, folyamatosan használjuk és ezután le szeretnénk rakni, akkor a stimuláns hiánya magában is okozhat egy erős fejfájást, ami akár több napig is eltarthat, úgyhogy én azt javaslom, vigyázzunk ezzel az élvezeti szerrel, ha gyakran fáj a fejünk.
A „bél-agy tengely”
A „bél-agy tengely” egy újabb érdekes pont a krónikus fejfájás mögött. A mai napig számos kutatás kimutatta, hogy a migrén bizonyos gyomor-bélrendszeri rendellenességekkel jár, mint például a Helicobacter pylori fertőzés (amelyet refluxban gyakran kimutatnak), az irritábilis bél szindróma (IBS) és a cöliákia, vagy valódi lisztérzékenység.
A jelenlegi ismeretek szerint a Helicobacter pylori-s betegek krónikus fejfájása a baktériumok kiirtását követően javulhat. Azoknál a migréneseknél, akiknek a kórtörténetében gyakori a fejfájás, nagyobb az esélye annak, hogy IBS-t diagnosztizálnak. Az IBS és a migrén némi hasonlóságot mutat, és megváltoztathatja a bél mikroflóra összetételét, és ezáltal befolyásolhatja a bél-agy tengelyt és a gyulladásos állapotot.
Ahogy feljebb látható, a migrént a cöliákiával is összefüggésbe hozták és ezeknél a betegeknél a gluténmentes diéta hatékonyan csökkentheti a migrén gyakoriságát.
Összességében, egy betegnél több kiváltó tényező is jelen lehet, és egyetlen trigger, ok azonosítása nehéz lehet, különösen azért, mert egyes tényezők erősíthetik egymást. Itt is kiemelkedően fontos tehát, hogy felderítsük a valódi okot és azt holisztikusan, az egész szervezet működését figyelembe véve kezeljük.
Prémus Viktória
funkcionális táplálkozási tanácsadó
